Az előzetesen közölt 74,2 százalékról minimálisan felfelé módosította az MNB a harmadik negyedéves GDP-arányos adósságszámot, de így is jó úton haladunk afelé, hogy az év végére teljesüljön a 74 százalék alatti érték. Az adóssággal párhuzamosan az államháztartás nettó finanszírozási képessége kicsit javult, a háztartásoké viszont romlott az előzetes adatokhoz képest.
A tavaly év végi 74,7 százalékról szeptemberre 74,2 százalékra csökkent a bruttó adósságunk a GDP arányában - derül ki az MNB csütörtökön közölt statisztikájából. Ezzel gyakorlatilag kipipálhatja a kormány az idei adósságcélt, ha a negyedik negyedévben minimális adósságcsökkentést végre tud hajtani, akkor gond nélkül teljesül az uniós szabály is. Márpedig azt már tudjuk, hogy az aszfaltügy elszámolása miatt jelentős uniós milliárdok folynak be a negyedik negyedévben, így kezdhetik behűteni a pezsgőt a kormánynál.
Az első negyedéves 77,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP arányában - olvasható az MNB által szerdán közölt adatokban. A pénzügyi számlák szerint a lakosság finanszírozási képessége enyhén javult az első negyedévhez képest, az államháztartás pedig alig egy százalékos GDP-arányos hiányt hozott össze az utolsó egy évben.
Az előzetes becslésben szereplő 76,9 százalékkal szemben 77,2 százalék volt az államháztartás bruttó konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP arányában - derül ki az MNB csütörtök reggel közölt adataiból. Az ok elsősorban a kiábrándító növekedési adatnak köszönhető, az adósság összegét csak minimálisan változtatták.
Ahogy megszokhattuk, az év végi "sminkelés" után az első negyedévben felfelé vette az irányt az államadósság. A költségvetési fegyelem viszont továbbra is jó, az államnak alig volt finanszírozási igénye.
A 2014-es 76,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP arányában - derül ki a szerda reggel közzétette előzetes pénzügyi számlákból. Korábban Varga Mihály 75,8 százalékos értéket mondott, a jelek szerint még annál is kedvezőbb lehetett a tavalyi év.
A harmadik negyedévben a szezonálisan igazított adatok szerint a magyar állam finanszírozási igénye pontosan nulla volt, vagyis nem szorult rá külső finanszírozásra. Ilyet - amióta ezek az adatok rendelkezésre állnak - még nem láthattunk.
A harmadik negyedévben (szezonálisan igazítva) a magyar állam finanszírozási képessége a pozitív tartományba emelkedett. Ilyet soha korában nem láthattunk. Megindult az államadósság tavalyi szint alá történő passzírozása, van még tennivaló.
Március végéről június végére 5,3%-kal esett a forint az euróval szemben, ez pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedév végére 2%-ponttal 79,6%-ra visszaugrott a magyar államadósság a GDP arányában - derült ki az MNB ma közzétett előzetes adataiból. Ha jobban megnézzük, hogy miért esett a második negyedév utolsó napjaiban a forint, akkor rögtön eszünkbe juthatnak a görögök, akik azokban a napokban dobták be a mentőcsomag kemény feltételeiről a népszavazási ötletet. Az ugyanis megugrasztotta a Grexit esélyét, így ez a régiós devizákat is negatívan érintette. A második negyedévben ez az árfolyam-hatás 508 milliárd forinttal ugrasztotta meg az államadósságot, további 397 milliárd forinttal pedig a nettó hitelfelvétel járult ehhez hozzá. Utóbbiból a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitele 195 milliárd forintot tett ki. Ha már a költségvetési adatoknál járunk: extrém alacsony számot is látunk az MNB adatai között: az utóbbi egy év GDP-jéhez képest mindössze 1%-os volt a büdzsé hiánya.
Az első negyedév végére 77,2%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 76,9%-ról. Aggodalomra azonban semmi ok, a növekedést részben szezonális okok magyarázzák. Sőt, az utóbbi két évhez képest kisebb volt a megugrás, ami azt igazolja, hogy ezúttal nem kellett annyit kozmetikázni az év végi adósságszám lefaragásához.
Tavaly év végén 77,3% volt a GDP-arányos államadósság - derül ki a ma megjelent pénzügyi számlák statisztikából. 2013 végén is pontosan itt állt a mutató, vagyis az adósságráta nem csökkent. Igazából nem csökkent már 2013-ban sem, amikor mindenféle trükkökkel lehetett ideiglenesen mérséklődést kimutatni. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy az idéntől már valóban csökkenő adósságpályát láthatunk majd.
A harmadik negyedév végén (immár az új GDP-módszertan szerint számolva) 80,3%-os volt a GDP-arányos államadósság. 2013 végén 77,3%-on állt a mutató, vagyis az utolsó negyedévben több mint 3 százalékpontot kellett mérséklődnie a rátának ahhoz, hogy a csökkenő államadósság elvárásának megfeleljen. Valószínűleg összejött.
A harmadik negyedév végén 83%-on állt a GDP-arányos államadósság-mutató - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai jelentéséből. Az előző negyedévhez (85%) képest ez csökkentést jelent, ám még mindig jelentős mérséklés szükséges ahhoz, hogy év végére a tavalyi 79,4%-os adat alá süllyedjen az államadósság.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2014 második negyedévének végén a GDP 85,0 százaléka volt - derül ki a ma megjelent pénzügyi számlák statisztikából.
A második negyedév végén 85,1%-os volt a GDP-arányos államadósság - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A mutató a 2000-es években csak egyszer járt ennél magasabban, pontosan négy éve, amikor az emlékezetes Kósa, Szijjártó megszólalások után a forint látványosan gyengült. Ezelőtt a rendszerváltás sokkja idején láthattunk magasabb mutatót, csaknem 20 éve.
Az első negyedévben is tovább zajlott a magyar gazdaság válság óta tartó alkalmazkodási, adósság visszafizető folyamata. Az első negyedévvel záródó utóbbi egy évben a magyar gazdaság finanszírozási képessége a GDP 7,2%-át tette ki.
Az első negyedév végén 84,6 százalékos volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon. Ez lényegesen magasabb, mint a tavaly év végi 79,2 százalékos mutató. A növekedésben több tényező is szerepet játszik, szerencsére ezek közül több olyan is van, ami nem tartós. Ezzel együtt az államadósság trendpályája finoman szólva sem meredeken csökkenő.
Szorgalmasan fizetjük vissza a hiteleinket, nem csak a háztartások, a vállalatok is. A hitelezésben a Növekedési Hitelprogram csak ideiglenes javulást hozott, tavaly az utolsó negyedévben szinte már nyoma sem látszott. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számláiból sok egyéb dolog is kiderül.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP -2,5 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,0 százalékát érte el 2013 végén - áll a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent előzetes pénzügyi számlák jelentésében. Az adósságot a negyedik negyedévben a nettó adósságfelvétel 17 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamváltozása 38 milliárd forinttal csökkentette. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP 5,3 százalékát érte el.
Tavaly a harmadik negyedév végén 80,2% volt a GDP-arányos államadósság - többek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb pénzügyi számlák statisztikájából. Az adatok több érdekes jelenségre is rávilágítanak. A válság során megtépázott népszerűségű befektetési jegyek állománya történelmi csúcsra emelkedett. Hiába vettek fel sok hitelt a vállalatok, a finanszírozási képességük sosem látott csúcsra ugrott.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A G7 közös közleményét puhítaná.
Az USA pénzügyminisztere szerint.
A zenei tartalmak kimaradnak ebből.
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
